A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a korábbi törvény alapján munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a Btátv. szerinti munkavégzésre jogosító jogcímek valamelyikén (foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, vendégmunkás-tartózkodási engedély, Magyar Kártya, EU Kék Kártya, Nemzeti Kártya, illetve összevont kérelmezési eljárásban kiállítható családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély) terjeszthetnek elő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. Ezen jogcímek közül Önnek azt kell kérelmeznie, amelyik típusú engedélyre vonatkozó feltételek az Ön foglalkoztatása, az Ön munkaköre, illetve az Ön állampolgársága alapján fennállnak. A kérelmet legkésőbb a munkavállalás célú tartózkodási engedélyének lejárta előtt 45 nappal nyújthatja be. A tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet. Amennyiben a foglalkoztatási feltételeiben (munkakör, vagy munkavégzési hely, vagy foglalkoztató) történik változás, akkor a céljának megfelelő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja.
Ha Önnek 2024. január 1. és 2024. február 29. között jár le a tartózkodási engedélye, annak érvényessége a törvény alapján 2024. április 30-ig meghosszabbodik, tehát úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is 2024. április 30-i érvényességi idővel lett volna kiállítva.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a korábbi törvény alapján jövedelemszerzés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vendég-önfoglalkoztatás céljából terjeszthetnek elő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. A kérelmet legkésőbb a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyének lejárta előtt 45 nappal nyújthatja be. A tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik korábban egyéb célból kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeztek kizárólag a Btátv-ben felsorolt tartózkodási célokból terjeszthetnek elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. Azon esetben, ha a törvényben feltüntetett tartózkodási célok egyikének sem feleltethető meg a kérelmező tervezett magyarországi tartózkodási célja, akkor részére nem állítható ki tartózkodási engedély. Magyarország területén az egyéb célú tartózkodási engedélyen szereplő érvényességi idő végéig tartózkodhat.
A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének az idegenrendészeti ügyindítási felületen keresztül (Enter Hungary), erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével és megküldésével tesz eleget.
Amennyiben Ön olyan érvényes, meghosszabbított vendég-önfoglalkoztatás célú, foglalkoztatási célú, vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mellyel a törvény által maximálisan engedett 3 év tartózkodási idő lejárna, úgy a korábbi tartózkodási engedélyével megegyező célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjeszthet elő Magyarországon. A kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb 40 nappal nyújthatja be.
A beruházó a beruházás megvalósításának megrendelője, költségeinek viselője, és az, aki a külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel beruházás megvalósítása érdekében megállapodást, szerződést köt vagy a támogatási ajánlatát elfogadja.
Az építtető, illetve közreműködő fővállalkozó kivitelező és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter jóváhagyása esetén az alvállalkozó kivitelező által megvalósuló beruházás előkészítése, kivitelezése, használatbavétele, üzemeltetésének beindítása.
A Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel a beruházás megvalósítása érdekében kötött együttműködési megállapodás, amelyben a beruházó kifejezi beruházási szándékát, míg a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszter kifejezi azon szándékát, hogy a beruházás megvalósítása esetén együttműködik a beruházóval.
Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyezési eljárást megelőzően a beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás kiadása a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó eljárás.
A jogszabály lehetőséget biztosít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére azon foglalkozások körének meghatározására, amely munkakörök esetén a harmadik országbeli állampolgár részére foglalkoztatási célú tartózkodási engedély állítható ki. Ez idáig erre vonatkozóan közlemény nem került kibocsátásra.
A jogszabály lehetőséget biztosít a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek, hogy a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletben meghatározza, hogy mely harmadik ország állampolgára kaphat foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt. Ez idáig ilyen rendelet kiadására nem került sor.
Azon esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási időt (3 év) követően is szeretne foglalkoztatás céljából Magyarországon tartózkodni, akkor a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességi idejének letelte előtt legfeljebb 40 nappal ismételten tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be Magyarországon, de kizárólag foglalkoztatási célból.
A 180/2024 (VII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgára Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható.
Az 1. számú melléklet az alábbi országokat sorolja fel:
1. Fülöp-szigetek
2. Indonéz Köztársaság
3. Kazah Köztársaság
4. Mongólia
5. Vietnámi Szocialista Köztársaság
6. Brazil Szövetségi Köztársaság
7. Georgia
8. Kirgiz Köztársaság
9. Venezuelai Bolivári Köztársaság
10. Kolumbiai Köztársaság
Azon tartózkodási engedély típusok alkalmazhatóak középfokú végzettségű külföldi állampolgárokra, melyek kiállításhoz nem szükséges felsőfokú végzettség vagy felsőfokú szakmai képesítés. Ilyen típusú tartózkodási engedélyek: a szezonális munkavállalási célú, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a foglalkoztatási célú és a vendégmunkás-tartózkodási engedély.
A hatályos jogszabályok alapján a Magyar Kártya kiállítása összevont kérelmezési eljárásban történik, mely során a kérdésben jelzett ügyféli kör tekintetében felsőfokú szakmai képzettséget igazoló dokumentum előterjesztése nem szükséges.
A magas szintű képzettséget a felsőoktatásban szerzett oklevél, illetve diploma tanúsítja.
Az előzetes megállapodásban vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges magas szintű képzettséget a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal (diploma/oklevél) szükséges igazolni, melyhez csatolni kell az okirat hiteles magyar fordítását (OFFI), amennyiben a végzettséget igazoló okirat nem angol nyelven került kiállításra.
Az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó vezetők és szakemberek esetében az EU Kék Kártya kérelmezését megelőző 7 éven belül megszerzett legalább 3 éves releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni. Ez a szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.
A meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettség az alábbi munkakörökben (FEOR-08) fogadható el:
FEOR-08 1322 Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője
FEOR-08 2141 Rendszerelemző (informatikai)
FEOR-08 2142 Szoftverfejlesztő
FEOR-08 2143 Hálózat- és multimédia-fejlesztő
FEOR-08 2144 Alkalmazásprogramozó
FEOR-08 2149 Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő,- elemző
FEOR-08 2151 Adatbázis-tervező és - üzemeltető
FEOR-08 2152 Rendszergazda
FEOR-08 2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
FEOR-08 2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
Vállalaton belüli áthelyezés céljából nincs lehetőség tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására, ha a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel. A fentiekre tekintettel az engedély lejártakor el kell hagynia az Európai Unió tagállamainak területét.
Ugyanakkor amennyiben Ön állampolgárságánál fogva vízummentesen beutazhat Magyarországra, van arra lehetőség, hogy a tartózkodási engedélyének lejártát követően elhagyja az Európai Unió tagállamainak területét és egy harmadik országból beutazva, a jogszerű (vízummentes) magyarországi tartózkodásának ideje alatt nyújtsa be a vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély iránti kérelmét belföldön. Vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár esetén a jogszabályban jelzett maximális időtartam letelte után történő kiutazás esetén újabb tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem (beleértve a vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyt is) a konzuli tisztviselőnél nyújtható be.
A 179/2024 (VII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgára Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a alapján Nemzeti Kártyával foglalkoztatható.
Az 1. számú melléklet az alábbi országokat sorolja fel:
1. Bosznia-Hercegovina
2. Észak-macedón Köztársaság
3. Belarusz Köztársaság
4. Moldova
5. Montenegrói Köztársaság
6. Oroszországi Föderáció
7. Szerbia
8. Ukrajna
Munkaerőigény igazolás csatolása Nemzeti Kártya kiadására irányuló kérelem esetében nem szükséges.
Izland, Liechtenstein, Norvégia, mint EGT-tagállamok, illetve Svájc a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás alapján részesei a 96/71/EK irányelvnek. A fentiekre tekintettel a fenti államok által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok által kiküldetés céljából kérelmezhető tartózkodási engedély.
Amennyiben a harmadik országbeli családtag a családi együttélés biztosításán túl foglalkoztatási jogviszonyt is kíván létesíteni, a tartózkodási engedély iránti kérelem összevont kérelmezési eljárás keretében kerül elbírálásra, és a családi együttélés biztosítása célú betétlap csatolása mellett a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, vagy a Magyar Kártya, illetve a Nemzeti Kártyával foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó országlista meghatározásáról szóló 179/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt állampolgárok esetében a Nemzeti Kártya iránti kérelem betétlapjának benyújtása is szükséges a tartózkodási engedély iránti kérelemhez.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) preambuluma alapján külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján családtagnak nem minősülő harmadik országbeli állampolgárok hozzátartozói (pl. barát/barátnő, menyasszony, nem eltartott szülő) kizárólag a Btátv-ben felsorolt tartózkodási célokból terjeszthetnek elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni.
Amennyiben a törvényben feltüntetett tartózkodási célok egyikének sem feleltethető meg a kérelmező tervezett magyarországi tartózkodási célja, akkor részére nem állítható ki tartózkodási engedély. Ugyanakkor jelezni kívánjuk, hogy amennyiben az érintett személyi kör az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő ország állampolgára, lehetősége van 90 napot meg nem haladó időtartamban vízummentesen tartózkodni Magyarországon, és abban az esetben, ha az adott állam és Magyarország között vízummentes megállapodás kapcsán bilaterális egyezmény van hatályban, további 90 napot vízummentesen itt tölteni.
Amennyiben a fenti hozzátartozó vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgár, akkor rövid időtartamú schengeni vízum birtokában van lehetősége belépni és tartózkodni 90 napot meg nem haladóan. Jelezni kívánjuk azonban, hogy C típusú, rövid időtartamú vízummal történő itt-tartózkodás esetén a Btátv. tartózkodási engedély belföldi kérelmezését nem teszi lehetővé.
Igen. Azon esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár 2024. január 1-jét követően szeretne családi együttélés biztosítása céljából csatlakozni olyan családtagjához, aki az előző idegenrendészeti jogszabály, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerint kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, akkor esetében a családi együttélés biztosítása céljából a tartózkodási engedélyt 2024. január 1. után is a Harmtv. szerint kell kiadni, és arra a Harmtv. szabályait kell alkalmazni.
Azon tartózkodási célok esetében, amelyeknél a jogszabály konkrétan meghatározza, hogy a tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető, tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem főszabály szerint – a tartózkodási engedély lejártát és az Európai Unió tagállamainak területét történő elhagyását követően – a kérelmező állampolgársága vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban működő magyar külképviseleten terjeszthető elő. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a kérelmező állampolgárságánál fogva vízummentesen utazhat be Magyarországra, a tartózkodási engedély lejártát követően, a vízummentes tartózkodási idő alatt, a jogszabályi feltételek teljesítése esetén, az egyes tartózkodási célokról szóló tájékoztatókban foglalt szabályok szerint belföldön kérelmezheti tartózkodási engedély kiadását.
Azon országok listája, melynek állampolgárai vízummentesen beutazhatnak Magyarországra, ide kattintva érhető el.
A tartózkodási engedély átvételére jogosító, „D” típusú vízum maximális érvényességi ideje legfeljebb 3 hónap, amely vízum beutazásra és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra, és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg, az engedélyezett tartózkodási engedély érvénytelen, és a beutazásra és tartózkodásra való jogosultsága megszűnik.
A társadalmi együttélés feltételeivel, és a magyar kulturális ismereti vizsgával kapcsolatos rendelkezéseket várhatóan 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
A szálláshelyének megváltozását ezen tény bekövetkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton be kell jelentenie az Enter Hungary felületen, elektronikus regisztrálást követően.
A szálláshely bejelentésének tényét az Ön részére elektronikus úton kézbesítésre kerülő szálláshely igazolással tudja igazolni, melyet magánál kell tartania és azt meg kell őriznie.
Amennyiben Ön tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon, és állampolgárságánál fogva vízummentesen utazhatna be Magyarországra, a kérelmet a jogszerű tartózkodás ideje alatt, a befektetése realizálást követően benyújthatja.
Amennyiben Ön tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon, és állampolgárságánál fogva nem utazhatna be vízummentesen Magyarországra, akkor nincs lehetősége vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kérelmezni. Ebben az esetben először vendégbefektetői vízumot kell igényelnie külföldön.
A vendégbefektetői vízum kiadását követően, annak érvényességi idején belül bármikor beutazhat Magyarországra. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy amennyiben a vízum kérelmezésekor nyilatkozatban vállalta a befektetés teljesítését, azt a vízum kiadását követő 3 hónapon belül teljesítenie kell, és a Magyarország területére történő belépést követő 3 hónapon belül igazolnia kell az Enter Hungary felületen, hogy a vállalt befektetést teljesítette.
A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb 6 hónap, míg a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényessége legfeljebb 10 év. A vendégbefektetői vízum meghosszabbítására nincs mód, a vendégbefektetői tartózkodási engedély egy alkalommal, további 10 évvel meghosszabbítható. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a külföldi úti okmányának érvényességi idejét, erre tekintettel a hatóság nem korlátozza az engedély érvényességi idejét.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély tekintetében nincs arra vonatkozó szabály, hogy annak birtokában minimálisan milyen hosszú ideig kötelező Magyarország területén tartózkodni.
A Főigazgatóság a vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása során nem vizsgálja, hogy a kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel történő magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta-e, illetve erre tekintettel a tartózkodási engedély visszavonására sem kerül sor.
Ha a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői vízum vagy vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelme elutasításra kerül, van lehetősége újabb kérelmet előterjeszteni, melynek során a korábbi elutasításra okot adó körülmények orvosolhatóak, azonban a vízummentes tartózkodásra jogosult kérelmező jogszerű magyarországi tartózkodását ez esetben is vizsgálja az idegenrendészeti hatóság.
Az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörében eljárva értékeli ekörben a rendelkezésre álló adatokat, illetve körülményeket. A tartózkodási engedély elutasítását eredményezi, ha a befektetés teljesítéséhez anyagi forrás a harmadik országbeli számára már nem áll rendelkezésre.
Az elutasító döntés meghozatalát követően az idegenrendészeti hatóság intézkedik a vendégbefektetői vízum visszavonásáról is, amennyiben megállapítást nyert, hogy a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadását követő 3 hónapon belül nem valósítja meg a vállalt befektetést, vagy határidőben nem igazolja kötelezettségvállalása alapján az Enter Hungary felületen a befektetés teljesítését.
A befektetési jeggyel történő vendégbefektetés megvalósítása tekintetében a harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel. További lényeges szabály az ingatlan-alapkezelő vonatkozásában, hogy alternatív befektetési alapkezelőnek kell minősülnie, illetve olyan alternatív befektetési alapot (ABA) kell, hogy jogosult legyen kezelni, amelyben a kezelt eszközök értéke meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok. Ezen túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket.
Az idegenrendészeti hatóság nem vezet olyan nyilvántartást, amely adatot tartalmazna az ingatlanalapokkal, vagy az ingatlan-alapkezelőkkel kapcsolatban, így jelenleg nem áll módunkban ezzel kapcsolatban információt ügyfeleink rendelkezésére bocsátani.
A kérelmek eljárási díját a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló tájékoztató ide kattintva olvasható.
Családi együttélés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet, mellyel kapcsolatos részletes tájékoztatást itt olvashat.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély, valamint az ahhoz kapcsolódó családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedély a birtokosát a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt történő tényleges munkavégzésre jogosítja fel, a harmadik országbeli állampolgár korlátozás nélkül jogosult a magyarországi munkavégzésre.
Erre tekintettel munkavállalás vagy vállalkozás esetén a vendégbefektetői tartózkodási engedély, illetve az ahhoz kapcsolódó családi együttélés céljából kiállított tartózkodási engedély helyett más célból kiállított tartózkodási engedélyre történő átváltása nem szükséges, mivel azokkal korlátozás nélkül lehet foglalkoztatási jogviszonyba lépni.
Ezzel kapcsolatosan a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatóját bejelentési kötelezettség terheli.
A nem angol nyelven kiállított külföldi okiratok vonatkozásában szükséges csatolni az okirat hiteles, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által készített magyar fordítását.
A kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban kiállított, a kérelmező munka és jövedelmi viszonyait hitelt érdemlően igazoló, a kérelmet alátámasztó iratokat (munkáltatói vagy adóhatósági igazolást, hitelintézeti igazolást és forgalmi kivonatot) szükséges benyújtani. További hitelt érdemlő igazolásként felmerülhet ingatlan eladás esetén adásvételi szerződés, öröklés esetén hagyatéki, annak hiányában hatósági igazolás stb. Ugyanakkor bármely esetleges hiányosság esetén a hatóság hiánypótlási felhívást bocsáthat ki az ügyfél részére.
A Főigazgatóság az adott eljárás összes körülményeit – tekintettel azok egyedi jellegére – egyenként és összességükben is értékeli, így konkrét összeg nem adható meg a vendégbefektetői vízum, illetve tartózkodási engedély esetén vizsgálandó megélhetési kritérium vonatkozásában. Jelezni szükséges ugyanakkor, hogy a vendégfektetői tartózkodási engedély iránti kérelem esetén a magyarországi megélhetés nem vizsgálandó feltétel.
A kérelmező az egészségügyi ellátásokra való jogosultságát a Vhr. 9. § (8) bekezdésében foglaltak szerint igazolhatja. Tájékoztatni kívánjuk továbbá, hogy a megélhetést és az egészségügyi ellátásokra való biztosítottság meglétét a vendégbefektetői vízum kérelmezése során szükséges igazolnia az ügyfélnek, a tartózkodási engedély iránti kérelem során nem.
A családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet benyújthatják a családtagok,a főkérelmező által előterjesztett vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg. Lényeges azonban, hogy a vendégbefektetői vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja(i) családi együttélés célú tartózkodásra nem jogosultak mindaddig, amíg a családegyesítő fél vendégbefektetői tartózkodási engedélyét meg nem szerzi. A külső határok átlépése során vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában felhívjuk figyelmüket, hogy családi együttélés célú tartózkodási engedély kiadás iránti kérelmüket Magyarország területén nem nyújthatják be. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésének ideje megválasztása során a családegyesítő fél vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelem (kizárólag belföldi) benyújtásának idejét vegyék alapul, a két eljárás egy időben történő megindításának, vagy a családi együttélés célú kérelem későbbi benyújtásának ugyanis nincs jogi akadálya.